Ugrás a tartalomhoz

Tranzitív reláció

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A szaggatott nyíl behúzása szükséges a tranzitivitás eléréséhez

Egy homogén kétváltozós relációt akkor nevezünk tranzitívnak, ha az elempárok azon tulajdonsága, hogy egymással relációban állnak, „láncszerűen” tovább adódik, mint például a testmagasság esetében a „magasabbnak lenni” relációnál: ha én magasabb vagyok az apámnál, az apám pedig magasabb az anyámnál, akkor én magasabb vagyok az anyámnál.

Definíció

[szerkesztés]

Az halmazon értelmezett reláció tranzitív, ha bármely esetén valahányszor és egyszerre teljesül, mindannyiszor is teljesül.

Halmazelméletileg ez azt jelenti, hogy a reláció négyzete (önmagával való szorzata, kompozíciója) része önmagának .

Példák

[szerkesztés]

Ellenpéldák

[szerkesztés]
  • az egyenesek merőlegessége (mert attól, hogy az egyenes merőleges az egyenesre, az egyenes pedig merőleges a egyenesre, az egyenes nem lesz merőleges a egyenesre),
  • a pozitív egész számok között a relatív prímek reláció (mert ha és relatív prímek és és is relatív prímek, attól és még nem feltétlenül relatív prímek egymással, például esetén sem)
  • a halmazok között a diszjunktság reláció (mert attól, hogy az és a halmaznak nincs közös eleme, valamint a és a halmaznak sincs közös eleme még nem biztos, hogy és halmaznak sincs közös eleme),
  • az emberek között az „ismerik egymást” reláció (mert ha egy ember ismer egy másikat, s ez a másik ismer egy harmadikat, attól az első még nem fogja szükségképpen ismerni a harmadikat).

További információk

[szerkesztés]